Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1. Rosszul sikerült esküvő

2009.04.21

1. Rosszul sikerült esküvő             

R

is felébredt. Felnyögött, mert a rajta fekvő lány a mellkasára nehezedett. Szép lány volt, bár kissé üresfejű. Pont, mint a többi, akik csak azért mentek el vele, mert történetesen Ishíristan leggazdagabb és legbefolyásosabb aranyifjúja. Ő, Ris pedig ezt a helyzetet büntetlenül és előszeretettel kihasználta. Hát igen, előnyös, ha az ember gyereke a trónörökös.

     Eszébe jutott, hogy ma este máshol kellene lennie. Például egy esküvőn. Pontosabban a saját esküvőjén. Ránézett az ágy melletti kis asztalkán levő órára, és felszisszent. Már negyedórája a menyasszony mellett kéne állnia.

     Lefejtette magáról a lányt -még a nevére sem emlékezett- aztán anyaszült meztelenül kikászálódott az ágyból. Az ablakon beszűrődő két hold -Ridzsa és Azrim 1- fénye megvilágította karcsú, bronzbarna testét. Ris kényesen ügyelt az egészségére és az alakjára, ennek köszönhetően mindene izmos volt, természetesen csak annyira, hogy az esztétikus legyen. Ha az ember a birodalom első számú hercege, akkor nem mászkálhat folyónyi széles muszklikkal, sem pedig lógó hassal!

     Összeszedte ruháit, aztán szép kényelmesen, még véletlenül sem sietve felöltözött. Mikor végzett megcsodálta magát az óriási falra akasztott tükörben. Öltözéke kivételesen jó ízlésre utalt -az övére. Mélykék, bársony tunika, szélein arannyal hímzett motívumok, alatta fekete ing, amit alkarjára szintén bársony és fekete karvédő szorít le. Kezein finom, hímzett kesztyű. Turbánja a lehető legjobb minőségű lenből készült. Fekete színű volt, elől ónix bross fogta össze egy hosszú javset-tollal 2. Derekára széles, hosszú, vörös, bársony öv simult. Többször áttekerte magán mielőtt megkötötte volna bal oldalt. Nadrágja is fekete bársony volt, csizmája velúr, jobb oldalán türkiz berakású díszkard.

     Odaült a lány fésülködőasztalához, hogy kisminkelje magát. Nemugodaiban talán furcsállták volna, hogy férfi létére festi a szemét, de itt Ishíristanban a tekintet megfelelő kiemelése még a legszegényebbek, valamint férfiak és nők számára egyaránt kötelező volt. Feketét és egy kis sötétkék csillámot használt, de közben ügyelt rá, hogy a szemhéja nagyobb részét érintetlenül hagyja.

     Roppant elégedett volt magával: tökéletesen nézett ki, és egy gyönyörű éjszakát töltött ezzel az ismeretlen lánnyal ebben az ágyban. Csak az bántotta, hogy feleségül kell vennie valakit, akit sohasem látott, és talán sohasem is fog szeretni. És mindezt azért, mert az ishíristani uralkodói protokoll szerint mindig valamelyik miniszter, vagy valamelyik szomszédos ország királylányát kell feleségül vennie a kiszemelt trónörökösnek a megkoronázása előtt. Különben sohasem lehetne belőle ihavale 3. Sóhajtott egy mélyet, aztán elindult, magára hagyva a névtelen lányt.

 

x

 

     Utsapsut arcát lassan arany mázzal vonták be a könnyei. Megértette, hogy a házasság kemény, sokszor kegyetlen, és gyakran semmi kedve hozzá az embernek, de azt nem tudta elfogadni, hogy valaki ilyen gyáván megfutamodjon, mint a herceg! Igen, igen… ő is szívesebben ment volna hozzá a lovászához, akihez már két és fél éve gyengéd érzelmek fűzték és egyebek, de a családja érdekeivel szemben nem álhatott meg. Már belenyugodott, hogy nem lehet Efharral. Már összeszedte összetört szíve kristálydarabkáit, erre a jövendőbelije, akit már csecsszopó korában is neki szántak, nem jön el az esküvőre! Minimum megmérgezi, ha legközelebb találkozik vele.

     Állt ott a gyönyörű mennyasszonyi ruhában, briliánsok szórták róla szomorúan a fényüket. Állt ott a pap előtt sziporkázó magányában, egyedül. A nagy, túldíszített teremben csak az ő szipogását lehetett hallani. A kedves egybegyűltek arcára fagyott a mosoly, a ihavale és felesége egyre idegesebb lett, hogy egyetlen fiuk, Ishíristán 4, vagyis Ris, ilyen szégyenbe hozza őket az országuk nagyjai, és pláne a menyasszony és annak családja előtt.

     Többen fészkelődtek kínjukban, de a termet nem hagyhatták el a királyi pár előtt. A suttogásból hangzavar lett. Az emberek hőbörögtek, hogy nincs idejük ilyesmikre, menniük kell, várja őket fiuk, borjuk, szeretőjük, üzletfelük…

     Utsapsut nem bírta tovább. Térdre esett, hogy ne is lássák és rázta, rázta a sírás. A ihavale felesége, a nemes, és negyvenöt fölött is oly ragyogó Kaidassah felállt, mire a teremben néma csend lett. Mindenki más is felállt tisztelete, vagy épp türelmetlensége jeléül. Odaszaladt Utsapsuthoz, átölelte és ringatva duruzsolt neki.

 

x

 

     Eközben Ris futott, ahogy a lába bírta. A város leggazdagabbak által lakott negyedén vitte keresztül az útja. Elmosolyodott a gondolatra, vajon milyen arcot vágnak majd a kedves egybegyűltek, ha több mint félórányi késés után egyszer csak beesik arra az esküvőre. Na és a mennyasszonya… ahogy rohan, biztos jól leizzad majd. Vajon megállja, hogy elfintorodjon, mikor a „most csókoljátok meg egymást” részhez érnek?

     Ugyan ennyi igazán jár neki. Végül is ő a herceg. Vele senki ne merészeljen ellenkezni! Az ő indokai mindenre adnak magyarázatot: egy, nem akar feleséget, kettő, sosem látta a menyasszonyt, és három… három: megérkezett a palotához. A hatalmas épület keleti szárnyából meleg fény, és halk moraj szűrődött ki. Nos, már nincs sok hátra –gondolta kissé szomorúan- bekötik a fejét. Nincs több hajnalig tartó ivászat, nincs több nőzés. Vége az aranyéletnek. Ez van.

     Odaért a kapuhoz. Lenyomta a kilincset, de az ajtó nem nyílt ki. ’Mi a halál?!’ –villant belé a gyanú. Kizárták volna? Újra próbálta, rángatta az ajtót, de az nem engedett. Körülnézett, hátha talál olyan helyet, ahol átmászhat a vastag falon. Sehol semmi. Hiába! A királyi palota a lehető legjobban őrzött épület egész Ishírisztánban, sőt, talán az egész világon. Illetve nem… a világ legjobban őrzött és ellenőrzött helye a Vámpírok Birodalma, és annak központja.

     Kiabálni kezdett, hátha meghallja valaki, és beengedi, de senki sem volt a közelben. Hirtelen…

 

x

 

     Kaidassah megelégelte a dolgot. Kérdőn ránézett férjére, aki beletörődve bólintott. Felállt, és a kedves egybegyűltek felé fordult.

- Elnézést kérek mindenkitől. Igazán sajnálom, hogy a fiam nem jött el a menyegzőre. Megkérem most önöket, hogy háborgás nélkül távozzanak. Azt pedig megígérhetem, hogy Ishíristan nem ússza meg ezt szárazon. Kedvesem –hajolt oda Utsapsuthoz. –kérlek, te maradj. Bizonyára megviseltek a történtek. Aludj nálunk, pihend ki magad. Holnap valaki térden állva fog könyörögni a bocsánatodért –ezt előre megmondom.

     A kedves egybegyűltekből tömeg lett. A tömeg pedig elkezdett nagy hullámokban kiszállingózni a nagyteremből, mely a palota keleti szárnyát képezte.

- Na, -sóhajtott fel ihavale, emberi nevén Léonar. –gyere Utsapsut drága. Ideje nekünk is mennünk. Fáj a szívem azért, amit veled tett az a galád Ris fiam. Még én sem menekültem ennyire a házasság elől, pedig nekem sem volt ínyemre… -Utsapszut felzokogott. –Ez családunk megszégyenítése. Minden élvezettel el fogunk halmozni, hogy legalább egy kicsivel jobban érezd magad, és, hogy kárpótoljunk…

- Köszönöm, de kérem, ne érezzék magukat kellemetlenül. Én vagyok a hibás…

- Miért volnál az? Ris tehet az egészről. Minden miatta van…

- Nem! Én… nem vagyok neki elég jó… -feltápászkodott. Közben majdnem elvesztette az egyensúlyát, ezért megkapaszkodott, az előtte levő imádkozó zsámolyban, ami elvileg arra szolgált volna, hogy az ifjú pár ráborulva kérjen áldást a hold istenétől és istennőjétől. Csoda, vagy isteni megnyilvánulás helyett azonban valami sokkal, sokkal rosszabb történt…

 

x

 

     …robbanás rázta meg a palota falait. Utsapsut érintésére működésbe lépett egy robbanószerkezet, mellyel az egész nagyterem alá volt aknázva. A tömeg egyes tagjai részenként vagy egyben, de szanaszét repültek. A légnyomás odavágta őket az épület falához, és a dísznövényekhez. Az őrök sem jártak sokkal jobban. Hát még szegény Utsapsut, Léonar, és Kajdassah! A királyi pár… az ő életük sajnos aznap este véget ért. Utsapsut súlyos égési sérülésekkel, fél lábbal feltapadt az egyik falra…

     Rishez már csak a robbanás szele ért el, mely így is elég erős volt ahhoz, hogy a falhoz csapja. Beverte azt a királyi fejét. A világ szinte azonnal elsötétült előtte…

 

 

1 Ridzsa és Azrim (ejtsd: riDZSA, AZrem) – hold istenek, az ishíristaniak csak és kizárólag őket fogadják el a világ teremtőinek.

 

2 Javset-toll (ejtsd: javszet) – egy ritka és értékes madár, a javset faroktolla. A javset ragadozómadár, mely párzáskor a hím is, nőstény is, hosszú, fekete, fémesen csillogó faroktollakat növeszt. Kizárólag, a királyi család tagjai hordhatják, hogy megvédjék a fajt.

 

3 Ihavale (ejtsd: JAvaLE) – császár.

 

4 Ishíristan (ejtsd: iSHÍriszTÁN) – Az uralkodói családba született elsőszülött gyermeket szokás volt elnevezni az országról. Ishíristannak legalább húsz Ishíristan nevű uralkodója volt.

 

x

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Katsu!

(Tawnahroore, 2011.01.24 21:27)

Hát kezdet igen kettős érzelmeket keltettél Ris jellemével. Ettől pofátlanabbat el se tudnék képzelni, és mégis egy kicsin együttérzésre sarkal, hogy szülői parancsra házasodik. Illetve na... Házasodna.

Ishír-Isten:)

(Lilly, 2010.06.05 19:08)

Hát ez érdekesen kezdődik...:) Ris az a tipikus üresfejű hapsi. Van ilyen a Földön is, nem is kevés. Sajnos. >:(
De milyen már az, ahogy felrobbannak az esküvősök! Egyáltalán nem számítottam erre! A szemem előtt a saját vérükben úsznak az emberek.... kissé szétszórtan. Guszta! :)

A Tulaj

(A Tulaj, 2009.11.15 00:25)

Szia Ati!
Na?

teso92@hotmail.com

(Pál Attila, 2009.11.15 00:25)

Tök jó a történet, kreatív,szép a stílusa kétszóval nagyon profi:)

Maron

(Maron, 2009.07.13 14:36)

Tetszik... tényleg nagyon más mint a Glória.

sz.irod@citromail.hu

(A Sors, 2009.05.09 13:34)

Én is elolvastam ám, és meg is ígértem, hogy írok kommentet:))) Nekem is nagyon tetszik, nem is néztem volna ki belőled hogy ilyen romantikusabb történetetbe is belekezdenél, de kellemesen csalódtam:)))

Remélem, hogy Ris sok sorspróbán fog átmenni, és a mű végére egy rendes fickó lesz belőle, akit szeretni fog a nép.

Ceberos

(madamabigel@hotmail.com, 2009.04.26 07:49)

Egészen más, mint a Glória: de máris imádom!!!!!! Fantasztikus világot álmodtál meg - ismét. Ris alakja egyelőre még kissé ellenszenves, kíváncsi vagyok, mit hozol ki belőle a későbbiekben. "Állt ott a pap előtt sziporkázó magányában, egyedül." <- az ilyen és ehhez hasonló mondatoktól mindig borsódzik a hátam a gyönyörűségtől. Ahogy Ris külsejét és ruházatát leírtad hát az valami szuper volt! Ezzel a lendülettel folytasd tovább történtet, még ha csak 3-3 oldal lesz egy-egy fejezet.

Moonray

(Szirka, 2009.04.22 18:33)

Eléggé érdekesen kezdődött, de a vége már a szokásos ,,te jó ég itt abbahagyni" rész. Várom a folytatást és én is írom tovább a Crystallikot.

a tulaj

(A tulaj, 2009.04.21 20:16)

Nah? Mit szóltok???